Magyar-türkmén légiközlekedési megállapodás létrehozására adott felhatalmazást a miniszterelnök. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent miniszterelnöki határozatban a közlekedésért felelős miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy jelölje ki a tárgyalásokon résztvevő személyeket, illetve a tárgyalások eredményeként létrejövő szövegtervezetet írják alá.
A Magyar Közlönyben foglaltak szerint a külpolitikáért felelős miniszternek a megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot kell kiadnia. A minisztereknek a megállapodás szövegének véglegesítésére kormányhatározatot kell beterjeszteniük.
Magyarország Türkmenisztánnal február 14-én gazdasági együttműködési megállapodást kötött, a szerződést Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, valamint Berdi Matiyev türkmén külügyminiszter-helyettes írta alá Budapesten.
Szijjártó Péter a szerződés parafálása alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a magyar cégeknek bőven van lehetőségük sikeres működésre Türkmenisztánban.
Türkmenisztán Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai térségben. Az áruforgalom ugyan meglehetősen alacsony, általában 10-15 millió dollár között alakult, de ezt jelentősen növelni lehet, amit mutat, hogy 2013-ban nyolcszorosára – 110 millió dollárra – nőtt egy egyedi üzletkötés hatására. Az államtitkár szerint ez is azt mutatja, hogy Türkmenisztánban van kereslet a magyar termékekre és szolgáltatásokra.
Újabb keleti desztinációt kaphat a Wizz Air
Magyarország és a Türkmén Köztársaság között várhatóan létrejövő légiközlekedési megállapodás alapvetően két légitársaság számára biztosíthat lehetőséget Budapest és a közép-ázsiai ország fővárosa, Asgabat közötti menetrendszerű légi járat üzemeltetésre.
Magyarország nemzeti légitársaságának 2012 februárjában bekövetkezett megszűnése óta a budapesti bázisú, de low-cost modellben működő Wizz Air jutott olyan szerephez, amely alapján esélyes üzemeltető lehet. A Türkmén Köztársaság esetében pedig az ottani zászlóvivő légitársaság, a Turkmenistan Airlines jöhet szóba.
Az persze, hogy két ország között légiközlekedési egyezmény születik nem feltétlenül vonja maga után az azonnali járatindítást is, de alapul véve a Türkmenisztántól nem is olyan messze lévő, a Kaszpi-tenger nyugati oldalán fekvő Azerbajdzsán példáját, erősen feltételezhető, hogy a magyar kormányzat keleti nyitás politikájával kooperálva rövidesen újabb, a térségbe irányuló, történetesen türkmén járattal rukkol elő a Wizz Air.
Hogy is volt ez Azerbajdzsán esetében?
Magyarország és Azerbajdzsán légügyi hatóságainak vezetői 2013 áprilisában írtak alá egyetértési nyilatkozatot, amely bázisán megteremtődtek a jogi alapjai a két ország közötti menetrendszerű légiközlekedés beindításának.
A kontraktus megkötésére Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter április 6-7-én tett hivatalos bakui látogatása során került sor, amelyet követően Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár társaságában négy nappal később, 11-én már be is jelentette a légitársaság Budapestről igénybe vehető bakui járatát.
Az azeri nemzeti légitársaság, az Azerbaijan Airlines nem indított járatot a magyar fővárosba. A Wizz viszont 2013. június 17-e óta hetente kétszer repül Budapest és Baku között, 180 személyes Airbus A320 típusaival.
Airbus vagy Boeing?
A Budapest-Asgabatra másik esélyes a Turkmenistan Airlines, amelynek útvonalhálózati tájékoztatója szerint jelenleg öt európai város szerepel a kínálatában: London, Frankfurt, Kijev és Isztambul mellett Moszkva is rajta van a térképen, amelyen Közép-Európa egyelőre fehér folt.
A türkmén nemzeti légitársaság gépparkja jelen pillanatban összesen 23 darab repülőgépet számlál, ezek: 6 darab Boeing 717, 12 darab Boeing 737 (köztük 9 Next Generation szériával), 3 darab Boeing 757-200, 1 darab Boeing 777-200LR és egy darab Bombardier CRJ-700, amelyek közül teljesítményüknél fogva a 737NG, valamint a 757-es Boeingek lennének ideálisak egy esetleges budapesti járat teljesítésére.
A Wizz Air flottája a low-cost modellnek megfelelően egyetlen típusból, az A320-200-asból áll, de a légitársaság már rendelést formált nagyobb utaskapacitású A321-es modellváltozatokra is, amelyekből lehetséges, hogy az első példányok már 2015-ben megérkeznek a céghez – talán éppen a jövőbeni keleti expanziót is szolgálva.