Elemi gazdasági érdeke az országnak, hogy a repülőteret, illetve a repülőtér környékét az állam és a magáncégek fejlesszék, mivel 1500 milliárd forintnyi GDP termelődik ebben a régióban – hangzott el egy budapesti konferencián.
A Századvég Gazdaságkutató elemzését bemutató Regős Gábor kutató elmondta, a repülőtér területén működő vállalatok 2015-ben 854 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, ennek 80 százaléka exportértékesítésből származott. A bruttó hozzáadott érték 250 milliárd forint volt, ami a teljes gazdasági hozzáadott érték (GVA) 0,9 százaléka.
Figyelembe véve a tovagyűrűző hatásokat is, a reptéren lévő cégek a nemzetgazdaságban létrehozott GVA 1,7 százalékához köthetőek, együttesen 10,5 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, és további 9500 munkahely létét támogatják.
A repülőtér környezetében lévő 190 céget vizsgálva kijelenthető, hogy, ezek 2015-ben 1800 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, közvetlenül 650 milliárd, közvetve további 404 milliárd forint GVA-t állítottak elő, a foglalkoztatottak száma 35 ezer, de további 31 ezer munkahely létét támogatják.
Ezen összesítés jól mutatja Regős Gábor szerint, hogy
a teljes hozzáadott érték mintegy 1500 milliárd forint, ez a teljes hazai bruttó hozzáadott érték 5,6 százaléka, valamint a repülőtérhez köthető gazdaságban több mint 155 ezer munkavállaló dolgozik.
Ezen mutatók alapján a gazdasági szereplőknek (állami szerveknek és magáncégeknek is) elemi gazdasági érdeke a repülőtér környezetének fejlesztése.
Kimutatások szerint ugyanis, ha elmaradnak a repülőtéren a fejlesztések, akkor stagnálni kezd az utasforgalom, az erős regionális verseny miatt pedig zuhanni fog az áruforgalom. Ennek hatására a Budapest Airport lemarad a régiós versenytársaitól, csökken a bevétel, és ezen keresztül az adóbevétel is.
Regős Gábor szerint kiemelt gazdasági térséggé kell nyilvánítani az övezetet, rugalmasabb szabályozást kell bevezetni, a reptérre vezető infrastruktúrát fejleszteni kell, illetve a fejlesztésért felelős miniszteri biztos kinevezése is ajánlott.
