A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) prioritást követel a légiközlekedési szektornak a Brexit-tárgyalások sorában, a szoros összefonódás miatt.

A repülőtereket összefogó szövetség lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a légiközlekedési ipar most is a sötétben tapogatózik, és nem világos, hogy az ország közösségből való kiválása után milyen feltételek mentén működik majd az iparág. Mindez annak fényében is külön is aggasztó az ACI szerint, hogy a két piac légiközlekedés szempontjából nagyon erősen egymásra van utalva.

Kimutatásaik szerint a brit repülőtereken kezelt utasok 53,5 százaléka érkezett, vagy indult az unióba, míg fordított relációban az arány 11,5 százalék, vagy ennyi utas érkezett, vagy indult az unió repülőtereiről az Egyesült Királyság irányába, irányából.

Fotó: London Heathrow Airport | © AIRportal.hu

Fotó: London Heathrow Airport


Nemzetekre bontva a leginkább kitett az ACI kimutatása alapján Írország 39,2 százalékos, Szlovákia 33,2 százalékos, illetve Ciprus 31,3 százalékos brit utasaránnyal.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A leginkább kitett 10 ország listájára Magyarország is felfért, a 16,9 százalékos aránnyal a nyolcadik helyen szerepel az ország.

A legkevésbé Németország, Finnország és Belgium van kitéve a brit forgalomnak, ezekben az országokban 5-6 százalék körül alakul az Egyesült Királyságba, vagy onnan érkező utasok aránya.

Az ACI közleményében hangsúlyozta, hogy a részletek úgy tűnik csak 2019-ben lesznek világosak, ez pedig abszolút nem kedvez egy olyan iparágban, ahol fontos a kiszámíthatóság. A légitársaságok, repülőterek ugyanis csak úgy tudják fejleszteni a hálózatukat, ha hosszútávon látják a jogi és piaci környezetet, annak stabilitását.

Ennek hiányában azonban az ACI attól tart, hogy az Egyesült Királyságba irányuló útvonalhálózat bővítése megakadhat.

A szervezet kimutatásai szerint az Egyesült Királyságban a két térség közti légiforgalom 270 ezer munkát támogat és 15,4 milliárd euró bevételt termel a brit gazdaságnak, az unióban pedig 285 ezer munkahelyet tart fenn és 13,7 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez.