A nemzetközi összefogással létrejött Budapest 2.0 projekt valós repülések során mutatta be három, a SESAR (a légiközlekedés európai fejlődési irányait meghatározó szervezet) által támogatott technológiai fejlesztés előnyeit. A program a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében demonstrálta a folyamatos süllyedést támogató megoldások lehetőségeit, a műholdas alapú megközelítési eljárások előnyeit, valamint a távoli toronyirányítás alkalmazhatóságát.

A HungaroControl szákházában, november közepén tartott szakmai workshop keretében zárult le a demonstrációs feladatok kiértékelése. A projekt teljes költségvetése közel 2,5 millió euró, melynek 50 százalékát a SESAR Közös Vállalkozás (SESAR Joint Undertaking) biztosította.

A demonstrációt végző hattagú nemzetközi konzorcium a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat és a spanyol Pildo Labs kezdeményezésére kezdte meg a közös munkát.

Az együttműködésben a Wizz Air légitársaság, a JetStream Légiforgalmi és Légiszolgáltató Kft., a SLOT Consulting repülőipari vállalkozás és a Katalán Politechnikai Egyetem fő tagként, az LPS szlovák légiforgalmi szolgáltató és a Vueling légitársaság támogató tagként vett részt, míg a Budapest Airport Zrt. megfigyelőként kapcsolódott a programba.

Olyan, a SESAR által kiemelten kezelt fejlesztési eredményeket teszteltek, melyek kulcsfontosságúak az európai légiközlekedés jövőbeni hatékony működéséhez. A konzorcium kifejezetten a kis és közepes forgalmú repülőterek működési környezetét javító olyan technológiai újítások és eljárások bemutatását tűzte ki célul, amelyek segítségével javulás érhető el a repülésbiztonság, a költséghatékonyság, valamint környezeti hatások területén – mind a légitársaságoknál, mind a légiforgalmi irányító szolgálatnál.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A program első feladatának részeként kerültek fejlesztésre a folyamatos süllyedést támogató érkezési eljárások.

A süllyedési profil kialakulásának összetett folyamatába a HungaroControl két ponton avatkozott be. Ennek egyik eleme volt a budapesti TMA érkezési eljárásainak átalakítása.

A másik eleme pedig egy olyan döntés támogató szoftver használata, melynek fő célja, hogy támogassa a légiforgalmi irányítókat a repülőgépek érkezési sorrendjének kialakításában. A szoftver használatakor az irányító egyszerű, vizuális képet kap az érkező légijárművek aktuális sorrendjéről, a köztük lévő távolságról és az ideális siklópályától való eltérésükről. A projekt keretében bemutatott eljárások május 26-tól minden Budapestre érkező repülőgép számára alkalmazhatóak.

Műholdas alapú megközelítési eljárások

A program második feladata egy olyan műholdas alapú megközelítési eljárás tesztelése volt, amely földi telepítésű eszközök nélkül ad a pilóta számára navigációs támogatást a pontos siklópálya repüléséhez. A Pildo Labs-sal történt együttműködés keretében validáló repüléseket hajtottak végre, melyek kiértékelése a spanyol partner saját fejlesztésű eszközével, a PLATERO-val történt.

A validáció után ezek az eljárások is elérhetővé váltak a Budapestre érkező járatok számára, ezek használatának azonban feltétele a megfelelő navigációs képesség megléte a repülőgép fedélzetén.

Megállapításra került az is, hogy ezek az eljárások nagy repülőtereken időszakosan (például karbantartási időben), kis repülőtereken pedig teljesen kiválthatják a földi telepítésű ILS rendszert.

Remote Tower megoldás

A demonstrációs projekt harmadik pillére a Remote Tower megoldás alkalmazásának élő forgalmon történő bemutatása volt.

A HungaroControl már évekkel korábban elkezdett foglalkozni a távoli toronyirányításban rejlő lehetőségek feltérképezésével. Ennek a projektnek a keretében egy demonstrációs célra szolgáló remote tower környezet került kialakításra a HungaroControl székházában.

A repülőtéri környezet képét egy videofalon megjelenítve az eddigitől alapjaiban különböző látvány biztosítja a vizuális alapot az irányítók számára a munkájuk végzéséhez.

Amellett, hogy a demonstráció során világossá vált, hogy ez a fajta technológiai háttér mind contingency célokra, mind éles irányításra alkalmas, fontos tapasztalatokat kerültek felszínre a további fejlesztési irányokkal kapcsolatban.

A kétéves program eredményei hamarosan elérhetővé válnak a légiforgalmi iparág érintett képviselői számára, akik ezzel jó alapot kapnak ahhoz, hogy helyi adaptáció után akár ők is át tudják venni a bemutatott megoldásokat.