Bioüzemanyaggal kísérletezik az Alaska Airlines, a napokban két járatukat is kukoricából készült alternatív tüzelőanyaggal tankolták. Bár a gyártók is egyre többet próbálkoznak nem fosszilis alapú üzemanyaggal, hosszú út áll még előttük.
EASA: nem csökkentek a repülés környezeti hatásai
Az Airwaysnews híre szerint az Alaska Airlines a napokban két, Seattle-ből induló járatát teljesítő Boeingbe bioüzemanyagot is tankoltak: 20 százaléka kukoricából készült izobutil-alkohol, a maradék 80 százalék pedig hagyományos kerozin volt.
Pat Gruber, az üzemanyagot gyártó Gevo vezérigazgatója azt mondta, gyártási technológiájuknak köszönhetően üzemanyaguk a legolcsóbban előállítható, szénalapú megújuló tüzelőanyag, és több légitársasággal összefogva azon dolgoznak, hogy az így előállított kerozin széles körben elterjedhessen és ezzel csökkenhessen a károsanyag-kibocsátás.
Az Alaska Airlines azért is vesz részt a programban Joseph Sprague kommunikációs vezető elmondása szerint, mert piacvezetővé szeretnének válni a károsanyag-kibocsátás csökkentésében és ezzel is ösztönözni szeretnék a gyártókat az ilyen üzemanyag előállítására. A légitársaság egy másik programban is részt vesz, amelyben erdei maradványokból készítenek bioüzemanyagot.
Az alternatív tüzelőanyag költsége jelenleg még hatszorosa a normál kerozinénak, de a gyártás felpörgetésével az árak csökkenésére számítanak.
Az európai légitársaságok közül a KLM kísérletezik nem hagyományos kerozinnal, nyolcvan, Embraer E-190-essel teljesített járatot camelina olajjal töltenek fel.
Nem elég
Ezek a kezdeményezések azonban egyelőre csak szigetszerűek és jelentős befolyással nem bírnak a világ légiközlekedésére.
Az Európai Repülésbiztonsági ügynökség (EASA) adatai azt mutatják, hogy radikálisabb beavatkozásra van szükség. Kutatásuk szerint ugyanis 1990 és 2014 között 80 százalékkal nőtt a járatok száma és 2035-ig további 45 százalékos emelkedés várható, a repülés környezetre mért hatása pedig tovább emelkedett az elmúlt 25 évben, pedig a 2014-es károsanyag- és zajkibocsátási szint a gazdasági válságnak köszönhetően a 2005-ös szintjén van.
Összhangban a járatbővítés rátájával a szén-dioxid-kibocsátás 1990 és 2014 között 80 százalékkal emelkedett, és további 45 százalékos emelkedést valószínűsítenek 2035-ig, míg a nitrogén-oxidok emissziója ugyanebben az időszakban megduplázódott és további 43 százalékkal emelkedhet a következő 25 évben.
