Tizenhat év után újra megindulhat a légi összeköttetés a szerb és a koszovói főváros között, amely nemcsak légügyi, hanem politikai szempontból is hatalmas lépést jelentene a két ország közötti kapcsolatok normalizálásában.
Teljes kapacitással működik a koszovói magas légtér
Újra repülhetnek polgári gépek Koszovó magas légterében
Koszovó párbeszédért felelős tárca nélküli minisztere, Edita Tahiri közölte, hogy a két balkáni állam Brüsszelben folytat tárgyalásokat a Belgrád-Pristina útvonal újraindításában. A koszovói média szerint hónapok kérdése és az Air Serbia megkezdheti a járat üzemeltetését, minderről az EX-YU Aviation számolt be. A 2008-ban függetlenedett ország légügyi hatósága azonban elmondta, hogy eddig nem érkezett kérelem a két város közötti repülési jogokért az Air Serbia részéről, így a nyilvánosság előtt megjelent híreknél többet a hatóság igazgatója sem tud.
Még tavaly októberben nyilatkozott a szerb nemzeti légitársaság igazgatótanácsának elnöke, miszerint a vállalat célja, hogy a régió városaiba napi kétszeres rendszerességgel közlekedtessenek járatokat, azonban még ezt megelőzően a horvát és a koszovói fővárost szeretnék elérni. Azóta Belgrád és Zágráb között megkezdődött a légi személyszállítás, így márcsak Pristina repülőtere nem fogad még Air Serbia repülőgépeket menetrendszerinti járat keretében.
Szerbia és Koszovó között Jugoszlávia feloszlása óta feszült a viszony, amelyet az 1998-1999-es háború még mélyebb szintre taszított. 2008-ban a többségben albán lakosságú ország kikiáltotta függetlenségét, amelyet jelenleg az ENSZ 103 tagországa ismert el, azonban ezek között Szerbia nem szerepel.
Az elmúlt 6 év során számos kérdésben sikerült megoldást találni, többek közt a koszovói légtérhasználat kapcsán. Ennek köszönhetően 2014 áprilisában megnyitották a magaslégteret a civil légiforgalom előtt, így a légitársaságok már Koszovó felett is áthaladhatnak a szerb légtér irányába. 2013 tavaszától magyar közreműködés is elősegíti a Koszovó feletti légiforgalom kiszolgálását, hiszen a Hungarocontrol irányítja az áthaladó forgalmat 6100 és 20 000 méter közötti magasságban.
