Azon dolgozik az ATR repülőgépgyár vezetősége, hogy megszerezze a részvényesek hozzájárulását egy 90 személy szállítására alkalmas turbolégcsavaros utasszállító tervezéséhez. Az ATR gyártásban lévő két modellje ugyanis lassan kezd kiszorulni a gazdaságosan üzemeltethető típusok közül.
Szolgálatra kész Dél-Amerika első ATR -600 szimulátora
FAA típusengedélyt szerzett az ATR 600-as széria
A leendő új típus létrehozásának fő akadálya az ATR két tulajdonosa, a francia Airbus és az olasz Alenia Aermacchi érdekeinek ütközése. Fabrice Brégier, az Airbus elnök-vezérigazgatója azonban kapkodásként jellemezte az ATR vezetőinek ötletét és az Airbus csoport elnöke Tom Enders is az alacsony prioritású projektek közé sorolta a nagy turboprop ötletét.
Filippo Bagnato, az ATR vezérigazgatója kutatócsoport felállításával bizonyosodott meg a 90 férőhelyes gép létjogosultságáról, az elemzés kimutatta, hogy 1100 darab 90 vagy több férőhelyes turbolégcsavaros regionális utasszállítóra lesz szükség az elkövetkezendő húsz évben.
A negyven és hetven személyes regionális típusok piacán az ATR jelenleg piacvezető, de a megrendelői igények egyre inkább a nagyobb gépek felé pozicionálják a gyártókat és a hiátus kitöltésére a többi versenytárs is sikeresen rárepülhet. Nemrég a Bombardier növelte meg a Q400-as utasterét, mely így már 86 személyt is képes lesz szállítani. Kínában pedig az Avic, a Xian MA700 típussal a 70-80 üléses méretkategóriát kívánja megcélozni az ATR típusaira egyébként kísértetiesen hasonlító gépével.
Az Airbus vezetőinek hezitálása érthető, hiszen a meglévő projektek futtatása mellett, mint az A320neo és a legkisebb A350-800 megnagyobbítása nem sok szabad kapacitása van a vállalatnak. Az elmúlt években pedig a tervezők idejét az A400M katonai teherszállító és az A380 Superjumbo szárnyproblémáinak megoldása vonta el.
Az Airbus és az Alenia Aermacchi csatározása nem vet jó fényt egyik vállalatra sem. A projekt beindítását viszont a megrendelők egyre jobban várják, hogy versenyképességüket a nagy ATR92-el növelhessék.
