Folytatódik a magyar hatóságok bohózatba illő játéka az iráni polgári repülőgépekkel.

Az Iránt sújtó, nyugati világ által bevezetett egyre keményebb szankciók ellenére az Iran Air, iráni állami légitársaság repülőgépei az EU több nagyvárosába (pl. London, Frankfurt, Stockholm, stb.) repülhetnek menetrend szerint Airbus A300-as és A310-es típusú repülőgépekkel. A fenti két típus kivételével az iráni légitársaság összes többi repülőgépe (pl.: Boeing 747, Airbus A320) ki van tiltva az EU légteréből.

Az iráni légitársaság A300 és A310 repülőgépei le- és felszállhatnak, valamint a repülőgépeket ki is szolgálják a nagy nyugat-európai repülőtereken, azonban üzemanyagot nem vehetnek fel az Iránnal szemben érvényben lévő EU-s korlátozások miatt. Az Airbus A300-as és A310-es típusú repülőgépek azonban nem képesek oda-vissza „egy tankkal” lerepülni a Teherán-Nyugat-Európa távolságot, ezért a visszaúton egy közbenső technikai leszállást kell beiktatniuk üzemanyag-vételezés céljából.

A technikai leszállásokat (ún. fuel-stop) a közép-európai országok repülőterein, korábban Prágában, Bécsben, majd idén főleg Ljubljanában, Belgrádban, Kijevben hajtották végre az iráni légitársaság repülőgépei. 2011. márciusában és 2011. szeptember-október hónapban néhány hétig Ferihegyen is rendszeresen vételeztek üzemanyagot az Iran Air Airbusok.

A magyar hatóságok annak ellenére, hogy a repülőtér üzemeltetőnek, a kiszolgáló és üzemanyag-kereskedő cégeknek nyilvánvalóan jól jött az Iran Airtől származó, készpénzben fizetett bevétel, a feltehetően a nyugati országok (első sorban Németország) nyomására csak időszakosan engedték meg a gépek kiszolgálását Ferihegyen. Az AIRportal.hu 2011. október végi értesülései szerint a magyar hatóságok 2011-es téli menetrend kezdetétől azonban végleg megtiltották az IranAir repülőgépeinek Budapesten történő technikai leszállásait.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Szakmai és diplomáciai fiaskó
Még november utolsó napjaiban az iráni külügyminiszter által használni kívánt repülőgépet a magyar hatóságok tévedésből nem engedték be a magyar légtérbe. A miniszter Magyarországon át repült volna Hollandiába egy nemzetközi konferenciára. Az engedély megtagadásának hivatalos indoka az volt, hogy sem az átrepülés iránti kérelem, sem pedig maga a repülőgép „nem felelt meg valamennyi szükséges feltételnek”, „a döntés a repülésbiztonságra vonatkozó uniós szabályok, valamint a hatályos magyar eljárási rend figyelembevételével született meg” – annak ellenére, hogy a többi EU-s ország átengedte volna az adott repülőgépet.

A „végleges” kitiltás úgy tűnik, hogy egy bő hónapig tartott 2011. december 5-től ismét tankolhat Ferihegyen az Iran Air. A légitársaság Frankfurt, Stockholm, Göteborg, Koppenhága, Köln, Hamburg repülőterekről Teheránba tartó járatai ismét napi rendszerességű látogatók lesznek Ferihegyen, feltehetően a következő „végleges” kitiltásig.

A helyzet nem EU-s bürokrata fejjel gondolkodva meglehetősen paradoxnak tűnik, hiszen érthetetlen, hogyha pl. Londonban vagy Frankfurtban le- és felszállhatnak az Iran Air gépei és ki is szolgálják azokat, akkor néhány tonna üzemanyagot miért nem kaphatnak ezeken a repülőtereken. Szintén érdekes, hogy az a korlátozás, ami például Stockholmban vagy Kölnben érvényes az megkerülhető egy néhány száz kilométerrel odébb elhelyezkedő, ugyancsak EU-s repülőtéren?

A keményen betartott szankciók Németország részéről némiképp álságosnak tűnhetnek, hiszen éppen a hetekben adták el a német légierő egyik, forgalomból már kivont, korábban a német kormánytagok szállításra használt Airbus A310-es repülőgépét az egyik iráni légitársaságnak. Az üzletet egy ukrán kereskedőn keresztül bonyolították le, azonban naivitás azt hinni, hogy a német kormány nem ismerte a tényleges vevő kilétét, hiszen korábban a Lufthansa forgalomból kivont A300-as repülőgépei is hasonló úton-módon jutottak el iráni tulajdonosaikhoz.

A magyar hatóságok „húzd meg, ereszd meg” típusú gyakorlata további kérdéseket vet fel, hiszen ha márciusban és szeptemberben tankolhattak Ferihegyen az iráni gépek, akkor a köztes időszakban, illetve novemberben miért nem?

Talán az iráni külügyminiszter repülőgépétől, november végén a magyar hatóság által tévesen megtagadott átrepülési engedély miatti diplomáciai-szintre eszkalálódott csorbát akarja ezzel a lépésével kiköszörülni Magyarország a nagy kőolaj-készletekkel rendelkező közel-keleti országnál?

A budapesti repülőtér számára mindenképpen jó hír, hogy visszatérhet az Iran Air Ferihegyre, hiszen ezek a leszállások azonnali bevételt generálnak a Budapest Airport és a kiszolgáló (handling) cégek számára, valamint a téli időszakban visszaeső forgalom miatt romló statisztikákat is javítják némileg ezek a gépmozgások. Az Iran Air repülőgépei körülbelül 1 órát tartózkodnak Ferihegyen, tűzoltók általi biztosítás mellett az utasok a tankolás alatt is a repülőgépben tartózkodnak.

Radarkép az Iran Air EP-IBD lajstromjelű Airbus A300B4-605R típusú repülőgépének, Göteborg-Budapest-Teherán útvonalon, 2011. december 5-én fél négy körül Ferihegyen végrehajtott technikai leszállásáról:

Forrás: Flightradar24.com

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!